A háborús károk felszámolásával, ill. a Szlovák hajógyár megépítésével a város új fejlődési szakaszba lépett. Az 50-es évek elején az I. és II. lakótelep felépítésével igény támadt a vízvezetékhálózat bővítésére, szintúgy a második („B”) fő szennyvízgyűjtő kialakítására, ideiglenes szivattyúteleppel a gázgyárnál és a IX. bástyánál. Az ipari terület, ill. az új lakótelepek felépítése megkövetelte az ún. „B” és „B1” szennyvízgyűjtő meghosszabbításárt ill. az 1965-ős árvíz után a Singellőben az új, ún. „C” szennyvízgyűjtő kialkítását. A sokemeletes épületek/toronyházak építésével szükségessé vált erősítő állomások építése is. A vízkészletek további 6 kúttal bővültek, és a vízműveknél a gázhajtású motorokat villanymotorokra cserélték. A 70-es évek elején (a szivattyúállomás újjáépítése során) üzembe helyezték a 2 x 1.000 m3 paraméterrel rendelkező tározókat. A vízvezeték kiszorítása is 350 mm átlagra emelkedett. A Dunaág felett átívelő csapóhíd megépítése megkövetelte a a vízvezetéknek a Dunaág alatti csőbujtatásba történő elhelyezését.

Közvetlenül az 1965-ös árvíz után megkezdődött a – jelentősen károsodott állapotú – csatornarendszer felszámolása a rakpart közelében található „A” szennyvízgyűjtő menti utcákban. Ez egyben a „B” szennyvízgyűjtő áthelyezésének kezdetét jelentette, ami a kikötő kiépítése után a vasúti sínek alatt víz alá került. Az 1965-ös évben megkezdődött a csatornarendszer általános felújítása. Kezdőlépésként felhúzták a Vág folyó menti gátat, e munkálatoknak köszönhetően védett terület jot létre egy mechanikus szennyvíztisztító felépítésére. Ezen építkezés keretén belül a szennyvíztisztítón kívül két fő szivattyúállomás is megépült, mégpedig a „B” szennyvízgyűjtő végén a Vág szivattyúállomás, ill. az „A” szennyvízgyűjtő végén a Duna szivattyúállomás, ezenkívül az összekötő csatorna a hígított szennyvíz elvezetésére a Duna szivattyúállomásból a szennyvíztisztítóba, a „B” szennyvízgyűjtő meghosszabbítása, ill. a csatornarendszer nem megfelelő állapotban lévő szakaszainak cseréje. Az ezt követő szakaszokban befejezték az egész „A” szennyvízgyűjtő megépítését, leállították a kikötő alatti öreg szennyvízgyűjtőt a Kikötőben lévő szennyvízelvezető szivattyúteleppel együtt. A város jelentős fejlődése a csatornahárendszer további fejlesztését is maga után vonta. Sor került az új, 1.020 mm átmérőjű „SK” és „SVK” kutak, 2 x 6.000 m3 paraméterrel rendelkező Dél tározók létrehozására, melyek 600 mm átmérővel csatlakoznak a vízkészletre, valamint DN 600-800 mm-es új nyomáscsöveket is lefektettek.