Komárom

Komárom

A háborús károk felszámolásával, ill. a Szlovák hajógyár megépítésével a város új fejlődési szakaszba lépett. Az 50-es évek elején az I. és II. lakótelep felépítésével igény támadt a vízvezetékhálózat bővítésére, szintúgy a második (“B”) fő szennyvízgyűjtő kialakítására, ideiglenes szivattyúteleppel a gázgyárnál és a IX. bástyánál. Az ipari terület, ill. az új lakótelepek felépítése megkövetelte az ún. “B” és “B1” szennyvízgyűjtő meghosszabbításárt ill. az 1965-ős árvíz után a Singellőben az új, ún. “C” szennyvízgyűjtő kialkítását. A sokemeletes épületek/toronyházak építésével szükségessé vált erősítő állomások építése is. A vízkészletek további 6 kúttal bővültek, és a vízműveknél a gázhajtású motorokat villanymotorokra cserélték. A 70-es évek elején (a szivattyúállomás újjáépítése során) üzembe helyezték a 2 x 1.000 m3 paraméterrel rendelkező tározókat. A vízvezeték kiszorítása is 350 mm átlagra emelkedett. A Dunaág felett átívelő csapóhíd megépítése megkövetelte a a vízvezetéknek a Dunaág alatti csőbujtatásba történő elhelyezését.

Közvetlenül az 1965-ös árvíz után megkezdődött a – jelentősen károsodott állapotú – csatornarendszer felszámolása a rakpart közelében található “A” szennyvízgyűjtő menti utcákban. Ez egyben a “B” szennyvízgyűjtő áthelyezésének kezdetét jelentette, ami a kikötő kiépítése után a vasúti sínek alatt víz alá került. Az 1965-ös évben megkezdődött a csatornarendszer általános felújítása. Kezdőlépésként felhúzták a Vág folyó menti gátat, e munkálatoknak köszönhetően védett terület jot létre egy mechanikus szennyvíztisztító felépítésére. Ezen építkezés keretén belül a szennyvíztisztítón kívül két fő szivattyúállomás is megépült, mégpedig a “B” szennyvízgyűjtő végén a Vág szivattyúállomás, ill. az “A” szennyvízgyűjtő végén a Duna szivattyúállomás, ezenkívül az összekötő csatorna a hígított szennyvíz elvezetésére a Duna szivattyúállomásból a szennyvíztisztítóba, a “B” szennyvízgyűjtő meghosszabbítása, ill. a csatornarendszer nem megfelelő állapotban lévő szakaszainak cseréje. Az ezt követő szakaszokban befejezték az egész “A” szennyvízgyűjtő megépítését, leállították a kikötő alatti öreg szennyvízgyűjtőt a Kikötőben lévő szennyvízelvezető szivattyúteleppel együtt. A város jelentős fejlődése a csatornahárendszer további fejlesztését is maga után vonta. Sor került az új, 1.020 mm átmérőjű “SK” és “SVK” kutak, 2 x 6.000 m3 paraméterrel rendelkező Dél tározók létrehozására, melyek 600 mm átmérővel csatlakoznak a vízkészletre, valamint DN 600-800 mm-es új nyomáscsöveket is lefektettek.

A vízvezeték hálózat megemelkedett nyomása lehetővé tette a víz szállítását/eljuttatását a házak legfelső emeletére is, így leállították az erősítő állomásokat. Ezzel a víztorony is kiiktatásra került. Az elégséges vízmennyiség azon további falvak vízellátását is lehetővé teszi, akik rácsatlakoztak a Komáromi vízforrásra. A következő községekről van szó: Izsa, Path, ill. Csallóközaranyos. A vezetékes víz árának emelkedése, ill. az ipar jelentős részének leállítása a vízfogyasztás rohamos csökkenését vonta maga után. Az 1988-89 évben nyáron a napi fogyasztás 22 500 m3 volt, jelenleg pedig – a falvak fogyasztásával egyetemben – 12 500 m3. Az alábbiakban felsorolunk néhány műszaki adatot:

Vízforrás
  • A vízforrás kapacitása – 393 liter másodpercenként
  • Tározás/akumuláció – 12 000 + 2 000 m3
  • A szivattyúállomás kapacitása – 1 825 liter másodpercenként
  • Napi kapacitás – 32 000 m3
Vízvezeték
  • A DN 80 – DN 800 vízvezeték hossza – 138,3 km
  • Csatlakozók száma – 3 963 db
  • A DN 300 – 2 000 mm csatornarendszer hossza – 90,2 km
  • Csatlakozók száma – 2 809 db
  • A szennyvízszivattyú teljesítőképessége – 10 885 m3 naponta
  • Az esővizes szivattyú teljesítőképessége – 8,4 m3 másodpercenként

Rozhodnutím vlády SR sa vodárne a kanalizácie opäť stali v roku 1997 majetkom mesta a od 1. 1. 1999 ich prevádzkuje spoločnosť v majetku mesta – najprv CIVITAS MPSM a od novembra 2000 KOMVaK – Vodárne a kanalizácie mesta Komárna, a.s.. Spoznajúc stav prevzatého majetku sa mesto rozhodlo rekonštruovať kanalizačnú sieť a dostavať ČOV na parametre spĺňajúce požiadavky čistoty od 1. 1. 2005, ako i Európskej únie. Realizovala sa investícia v hodnote 8,2 mil. EURO za pomoci programu ISPA, pričom príspevok z ISPA činí 50%, vláda prispieva 25% a mesto Komárno zabezpečuje zvyšných 25% rozpočtových nákladov. Dobudovala sa kanalizácia v celej Novej Stráži, starej Robotníckej štvrti, obnovila sa kanalizácia zúženého profilu na ulici E. B. Lukáča, utesnil sa kanalizačný zberač “B” na Ul. letnej a vybudovali sa 2 dažďové retenčné nádrže. Súčastnosti sa realizuje ďalšie rozšírenie a intenzifikácia ČOV Komárno s investičným nákladom 5,0 milionov EUR.